Google

január 26, 2008

Es ami valojaban tortent...

Elozmeny.

Es a szurke valosag:
Az illeto ficere (akitol a kislany megijedt) az iskolaban tanulo egyik kolok apja, aki valamiert bement a suliba a fiahoz. Szegenykem kicsit ize... kuku. Amolyan falubolond-fele, tokeletesen artalmatlan. Ez van. Elnezest kedves 10-es csatorna, az alarcos - keses gyilkos valoban jobban hangzik, de...

A hatalomnak torvenyhozora es vegrehajtora valo felosztasa idejet multa. Ma mar letezik mellette egy harmadik: a sajto. Informacio, jogunk van tudni, velemeny- es szolasszabadsag, nomeg demokracia.
Nem kerdezem meg, hogy noes tudunk-e mit kezdeni az informacioval, hogy telleg mindenkinek mindent tudnia kell-e (vagy akar-e), hogy ismert-e a kulonbseg a szabadsag es a szabadossag kozott, s hogy ez biztos nem a butasag gyozelme-e. Nem kerdezem meg.

De.

Kutyafule. Pistinek joga van valos informaciot kapni. A tobbit bizzatok csak ra. Ugy tanul meg keresni es feldolgozni.

Jogom van hozza, hogy ne az olvasottsagi mutatok hatarozzak meg, hogy hagynak-e bekeben elni a szomszedaimmal, avagy sem. Jogom van hozza, hogy valos informacio alapjan valaszthassam ki a nekem tetszo leendo torvenyhozo hatalmat. Jogom van hozza, hogy a vegrehajto hatalom vegezhesse a dolgat es ne hulyesegek kossek le az energiait. Jogom van tudni, hogy mi tortent valojaban a gyerek iskolajaban - a gyereknek pedig joga van mestersegesen szitott tomeghiszteria nelkul felnonie.

Jogom van hozza, hogy a torvenyhozok, a vegrehajtok es a sajto az en nyugalmam es joletem eszkoze legyen. Jogom van hozza, hogy a jozan esz vezessen.

január 25, 2008

Talaloskerdes

Hol a kakukktojas?

Megmekkennek

...pont igy szoktam en is.



január 24, 2008

Ismet a hiradoban...

A kisebbik kiskoru szokasos delutani "itthonvagyok"-telefonja soran ujsagolta, hogy napkozben meglatogattak oket a 10-es csatorna filmesei. Volt idom lelkiekben felkeszulni az esti hiradora... A tortenetet, annak ertekeleset es a pillanatok alatt koreszovodott osszes varosi legendat mar ismertem, tobb elso kezbol is.

Az alapsztori (termeszetesen reszletek nelkul): egy kislany a kiskoru osztalyabol (10 evesekrol van szo) kikeredzkedett ora kozben a vecere. Szembetalalkozott egy ficerevel, aki bankrablo modra az arcara huzott sisapkat viselt es megszolitotta, megprobalt beszedbe elegyedni vele. A kislany megijedt tole es visszaszaladt az osztalyba. Ott elmeselte a tortenteket nehany gyereknek, igy par perc mulva harom-negy tovabbi kolok ment vissza kivancsian a tett szinhelyere. Azzal a hirrel tertek vissza a terembe, hogy ok is lattak azt az alakot, ekkor tehat logikusan mar szinte az egesz osztaly rohant korulnezni, bar az nem vilagos, hogy mit lattak. (A hozzam tartozo kiskoru otod-hatodmagaval az osztalyban maradt, mert tokeletesen eszementnek tartotta a sztorit.)


Hogy hol volt a tanitoneni, mikozben a tanora folyaman cirka harminc diakja panikba esett az szamomra sem vilagos, de utolag mar nem kerdeztem meg tole...
Hogy hol voltak a tobbi osztalyban orat tarto tovabbi tanerok, mialatt cirka harminc izgatott gyerek vonult fol-ala a folyosokon, gondolom fegyelmezett sorokban es melyseges csondben... az szamomra sem vilagos es utolag belegondolva...
Kesobb a kislanyt az igazgatonenihez hivtak, aki biztos ami ziher alapon kihivta a rendorseget. Hogy ezzel miert vart a tanitasi nap vegeig az szamomra sem vilagos, de utolag mar tole se...

Hogy hol volt a biztonsagi or, azt meg aztan vegleg nem akarom tudni. Egy kicsit se. Semmitse nem akarok tudni...
Az egesz sztoriban ket ember van, akiknek a velemenyere adok: a kiskoru es a nyomozo. Ez utobbi pedig meg tegnap delelott megnyugtatott, hogy semmi komoly nem tortent.

Mindez persze nem tarthatta vissza a 10-es csatornat attol, hogy ket nap kesessel a helyszinre rohanjanak, majd a hiradoban kuldetesuk fontossagahoz illo jelentosegteljes hatasszunetekkel eloadjak a sztori osszekapirgalt reszleteit, termeszetesen semmikeppen nem kihagyva a kezenfekvo ziccert. Feltetlenul muszaj volt nekik Tairt megemliteniuk.

Kicsoda Tair? Ki volt Tair...
Decemberben volt egy eve annak, hogy a
gyilkossag hire sokkolta nem csak varoskankat, de az egesz orszagot. Tair 12-13 eves kislany volt. A "gyilkossag" szo nagyon keves a tortentek leirasahoz, de megkimellek benneteket a plasztikusabb megjelenitestol... eleg annyi, hogy a sokat megelt es elfasult szakembereknek is nehez volt a helyszin.

A nyomozas azonnal megindult, de a rendorseg mindjart az elejen ordas hibat ejtett: nem csak az ujsagirokat engedtek kozel, de meg egy elsietett sajtotajekoztatot is tartottak. Nem tom mi utott belejuk... igy kerult az egyik elsokent gyanusitott urge a cimlapokra, mielott artatlansaga igazolodott. A vegleges gyanusitott targyalasa meg mindig zajlik. Az elso hetekben - honapokban a leheto legnyitottabb nyomozas volt, amig vegre sajtozarlatot nem rendeltek el az ugyben. De akkor mar keso volt. Addigra a hatalmas sajtovisszhang nyoman odaig jutottunk, hogy ha a gyanusitott esku alatt is vallja be tettet, akkor sem fogjak az emberek ugy erezni, hogy megvan a valodi gyilkos, lezarodott az ugy, meg lehet nyugodni.

Bizony bizony, a leheto legrosszabb variacio. Meg nagymamakoromban is ezzel fogjak egymast ijesztgetni a helyi gyerekek... es ime, itt az elso peldaja annak, ami a kovetkezokben var rank:
A ma esti hiradoban kozoltek, hogy "a kislanyt kessel fenyegette az alarcos". Hogy hirtelen honnan kerult bele a sztoriba az a kes azt nem tom, de amikor dobbenten erdeklodtem a kiskorunal, az a vilag legtermeszetesebb modjan meselte, hogy hat perszehogy volt a fickonal egy veres kes. De anya nem biztos, hogy veres volt, mert van az a piros cukor, tudod es ha utana rakop a kesre, akkor az is piros. Es az egyik kisfiu is meselte, hogy ot meg utban hazafele uldozte a kessel gyilkos, de elszaladt.

Namost... megkernem a varoskankban kessel szaladgalo osszes alarcos gyilkost, hogy egy pillanatra alljanak man meg egyhelyben, hadd szamolom meg oket
...

január 22, 2008

Nahat, ezek a franciak...

Vadiuj USB device.

ERRE mondja valaki, hogy "nna, nem tuttam mi hianyzik nekem"! :-)))


Igazi tel! :-)















Pozitiv hirveres

Ezt szeretni fogjatok. En mar szeretem is! :-) Elore, latatlanban! :-)

Izgalmas ujdonsag. Pontosabban "pro" ujdonsag, ami meg csak a tervezoasztalon letezik, hetpecsetes titokban. De ha most megszelloztettek egy kicsit, akkor az arra utal, hogy nemsokara kozottunk lesz, kezbe vehetjuk.

Kepzelj el egy olyan szerkentyut, amit csatlakoztatsz a vonalas telefonodhoz, a mobilodhoz, a szamitogepedhez, az autoradiodhoz, talan meg a kenyerpiritodhoz is (amennyiben a kenyerpiritod rendelkezik hangfallal es mikrofonnal) - az adott keszulek pedig onnantol kezdve telefonkent uzemel.

Gyakorlatilag valami memoriakartya lehet, amit kepesse tettek a mobiltelefonok modjara telekommunikalni. Szakszerubb leirast tolem ne varjatok... Szuksegtelenne valik a millio megjegyzendo / raktarozando telefonszam (otthon, mobil, munkahely, fax, talan a Skype, mindenfele messengerek, ICQ is), raadasul az egesz info egy helyen lesz ("a francba, csak a benti gepemen van meg az e-mailje")... dokumentaciok, zene, kep... meg csak eddig jutottam a fantazialasban. :-)

Ja, hat persze, hogy izraeli. A DiskOnKey testvere, kozos az apukajuk. Ha belegondolok, hogy a napokban a fenykepezom memoriakartyaja mentette meg a helyzetet... persze azert a kisparnamhoz nem leszek hajlando csatlakoztatni.

január 21, 2008

Hetkoznapi horror

Ok azt mondjak bezartuk, kizartuk es elzartuk. Mi azt mondjuk bezartuk es kizartuk, de nem zartuk el. Vegulis mindegy, a lenyeg, hogy sotet van, az esz sem vilagit. Az hianycikk. Ujat mondtam? :-)

Ma csak harom kasszam erkezett, az sem a Hamasztol. Nana, majd elrontjak a jolsikerult kepet (a Nyugat nagyon szereti a gyertyakat), plane ebben a kezdeti stadiumban, amikor a finomitas eszkozei mar keszen allnak az inkubatorokban, s amihez egy ennyire szepen kiszamithato, szolgalatkesz partnerre talaltak. A vegen a sereg ott talalja magat par ezer surun lakott polgari epulet elott, hogy egy darabig hosies nagy marhakent allja a sotetbol kilopakodo daralthusnakvalot, mikozben a vilagkozvelemeny joleson borzonghat a csecsemohullakon. Csak az aranyokra kell majd vigyazni. Minden excionista melle harom exhos palesztint keretik produkalni. Ha lehet ne fegyverest.

De jol kitolunk veluk, holnap fotogen futoolajat kapnak a korhaz generatorahoz. A mai matekfeladvany: egy hamasznyik fel nap alatt hany liter olajat tud lenyel... lenyulni? A holnaputani focim: "Gaza tragyat exportal, versenyben az irani olaj". Ja, a daralthusnakvalonak ne adjatok, mert a hatekonysagot ugyan novelne, de nagy lenne az uzemi koltseg. Bar vegulis nem gond. A randa libanoni kigyo majd allja a koltseget, a jol meno hullakereskedessel es a mellette frissen nyilt szuvenirboltjaval. Uj divat a negyvenkettes ballab cipovel...

Szeplelek

A Fisztuk megkapta a masodik oltaskajat. A doktorbacsinak elmagyaraztuk, hogy a kiskutya neve tulajdonkeppen Lucy, ugyhogy legyen szives kijavitani a szamitogepeben is, ahol anya miatt magyaros akcentussal “Luci”-kent szerepelt. Azon pedig ne lepodjon meg, hogy neha “Fisztuk”-nak szolitjuk, mert az is o, igen, ez az o nick-je. S mivel anya sem mindig kepes mindezt kovetni, ezert mondja azt neki, hogy “Zot hi” (“az o”, avagy “Izeke”).
A doktorbacsi hirtelen kisse faradtnak tunt, ezert gyorsan kiterelgettem a magyarazo apronepet kutyastul, hogy szegeny minel hamarabb a kavejahoz jusson. Amikor hazaertunk, a tegnap esti fahejas sutibol ket szeletet gyorsan tanyerkara fektettem, nyakonontottem forro csokikremmel es elszalajtottam a nagyobbikkal a rendelobe, a kave melle.
Korulbelul harminc masodpercen belul dobbentem ra, hogy ez mar a korral jarhat: “Kedveskem hat ollan nyuzott abrazattya van, ollan sovanka a lelkem, agyon dogozza magat, oszt eszik-e rendesen? Tessek szivecskem egy kis sutemeny, egye csak batran, hadd szinesedjek, hat ollan sapadt doktorur!”…
Amikor a kolok visszajott, sorolta pontosan az esemenyeket: “Anya, amikor odaadtam a sutit azt mondta koszoni szepen, aztan ahogy jottem kifele hallottam, hogy azt mondja “ez nem normalis… ez teljesen nemnormalis”.” Mondok sebaj gyerek, semmi ujat nem fedezett fel a doktorbacsi.


Ez az alapallas. Neha megnyugtato, ha valaki ratalal. Bar a mult heten annyira nagyon nem orultem neki, amikor mar senki sem csodalkozott rajta, sot...

Melyik nap is volt? Talan kedd. Mindegy, az egyik egyszeru hetkoznap a sokbol. Koran keltem es nagy bizakodassal beleutaztam a hajnalba. Elozo nap egy arra ismeros kollegaval pontosan ellenoriztem a terkepet. A hatos uton immar Kirjat Gat-ig mehetek, onnan pedig ismeros vagyok, a Beit Kama keresztezodest biztosan nem tevesztem el, utana meg egyenesen Szderot fele. A Szikomor farm ott lesz a varos hataraban.
Mentem is nagy buszken, a hatos deli pihenojebol elorecsorogtem a farmra, hogy negyven perc es naluk vagyok. Beit Kama-t mar messzirol udvozoltem, jobbra le, majd egyenest tovabb a korforgalomban es sikerelmennyel tele tovabb, tovabb, tovabb. Elhaladtam nehany hatarozottan deli nevu mosav mellett, messzirol feltunt egy varos is, amikor egyszercsak egy olyan keresztezodesben torpantam meg, ami… nem volt a terkepen?...
Telefon a farmra, hogy asszem tulmentem. Hogy hol vagyok? Aszongyahogyaszongya Gdi keresztezodes. Olyan nincs? Akkor talan Gadi? Oke, legyen Gedi… hogy innen nem tudod elmagyarazni?... hat… jooo… majd lesz valahogy… ne add fel, jovok!
Telefon az egyik deli kolleganak. Nem tudtam, hogy szegeny szabin van valahol kulfoldon... felebresztettem… azt hiszem ezzel lehet merni az emberek szeretetet. Egy csondes vilagvegi szalloda puhapihe agyikojaban ajoegtudja helyi ido szerint hanykor felebresztve hajlandonak lenni eliranyitgatni a tokeletesen eltevedt kollegat, miutan kozolte, hogy semmit sem valtoztam a legutobbi deli utam ota – hat le a kalappal. Utkozben kiderult, hogy a messzirol latott varos Szderot helyett a tole jokora lepessel delebbre levo Netivot volt, de sebaj, hiszen mar ott is alltam Szderot nyugati bejaratanal. A kollegat meg Jehininel visszakuldtem alunni, miutan figyelmeztetett, nehogy a fejemre essen egy kasszam, igy a tovabbiakhoz mar egy masikkal probalkoztam. Foglalt volt, egy harmadik nem vette fel, hosszu percekig a titkarnojuk is hiaba kereste oket, de mindenekelott lelkesen udvozolte legujabb kalandomat es a lelkemre kototte, nehogy a fejemre essen egy kasszam. Vegul hazatelefonaltam annak a kolleganak, aki a terkepet magyarazta elozo nap... szegyen ide, ciki oda... de egy hivassal ket legyet fogtam, eltevedesemet termeszetesnek veve ketten egyutt iranyitgattak at a varoson, mikozben feltetlenul fontosnak tartottak azon aggodni, nehogy a fejemre essen egy kasszam. Az ut roppant bonyolult volt, mindig egyenesen elore, de nem akartak rambizni. Azt is mondtak tudjak, hol tevesztettem el – ez az info a kesobbiekben nagy hasznomra valt.
Vegul ott alltam szivdobogva a herceg tanyaja elott, egy telefonra meg a kapun is beengedtek azonnal. (Nem, a herceggel nem talalkoztam, a szentely tetejet is csak tavolrol lattam, a fak kozott. Es nem, legnagyobb csalodasomra egy fia szikomorfat sem talaltam!)
Kalandjaim nem ertek veget. Ugyanis semmi sem mukodott. De semmi az egvilagon!... Az meg hagyjan, hogy nem megfelelo CD-bol ketto darab is vart a helyszinen, de arrol, amit magammal hoztam - a kisfonok sutotte nekem elozo este frissen ropogosan - kiderult, hogy hianyos. Sebaj, a harombol egy mukodot barkacsolni igazan gyerekjatek volt. De amikor kiderult, hogy a disk on key-m az elozo este ota egyszercsak feldobta a tappancsat, a helyszinen pedig (a hazon kivul) egy darabka internethozzaferes sincsen, akkor kezdtem kicsit hulyen erezni magam. De az a jo a munkamban, hogy egy kavera az orszagban gyakorlatilag barhol beugorhatok, ahol buuu, beee, vagy mekmekmek jarja… a szomszed kibuc Dorot-ban boldogan kisegitettek egy kis internettel is. Ott meg az volt a baj, hogy a floppy meghajtoja mukodott kisse hiszterikusan… lassankent mar en is… felturtam a kisfonok kocsijat es talaltam ket hanyodo floppy-t. Nem, szerintem mar a kisfonok sem tud a letezesukrol, de halistennek ekkora rend van nala. Egy ketsegbeesett otlettel kikaptam a fenykepezombol a memoriakartyat es arra is ramasoltam a szukseges file-t. Mondok valaminek mukodnie kell… a kovetkezo lepes az lett volna, hogy a herceg hard disk-jet viszem Dorot-ba… de erre mar nem kellett vetemednem, mert a fenykepezom memoriakartyaja megmentette a helyzetet. Izzadtsagcseppek letorolve, hu es fu.
Utana mar csak orak kerdese volt, amig a gep az adatbazist toltve megette a file-t… negykor boldog felszabadultsaggal hajtottam ki az osszes kapukon. Hazafele ket ut kozott valaszthattam. Az egyiket Szderoton keresztul mar ismertem, arra mar meg en sem tevedhettem volna el. A masik pedig az, amin a tervek szerint a Beit Kama keresztezodes felol erkeznem kellett volna. Annyira piszkalta a bogyomet a kollegak delelotti megjegyzese, hogy ok tudjak am, hogy hol rontottam el – a farmot elhagyva az ismeretlent valasztva balra fordultam, a kesobbiekben pedig csont nelkul eltalaltam a hatos utat.

Mar a hatoson voltam, bekesen repesztettem hazafele (testverek kozott is harom ora hazaig, megallas es dugo nelkul), amikor eccercsak ramtelefonal a Biszlikam, hogy ha folvettem, akkor mar minden oke, de hol vagyok? Namost erre itt Izraelben nem az a kezenfekvo valasz, hogy “A hatoson Herclia magassagaban eszaknak.”, hanem az, hogy “Miert, mi tortent, nem hallottam a hireket.”. Es akkor elkezdtek befutni a tobbi hivasok, meg az SMS-ek, hogy nem gyozott csipogni a telefonom. Eppen idoben ertem haza a hiradora, igy megnezhettem, mi folyik Szderotban es a kornyeken. A hiradasokbol pedig szep precizen kiszamolgathattam, hogy amennyiben a farmot elhagyva nem balra, hanem a kivancsisagnak ellenallva jobbra, Szderot fele veszem az iranyt, akkor egyenest belefutok az elso kasszam-sorozat olelo karjaiba.
Jart utat a jaratlanert? Bullshit. Tessek csak batran a jaratlant valasztani.
Szderotra es kornyekere azota is lonek, a mult het masodik felere vonatkozo napi atlag olyan 40-50 kasszam korul lehet. Ma csondes napjuk volt, mindossze nyolc belovessel. (Ez nem sajat, hanem a szderoti polgarmester egeszseges cinizmusa. A polgarmester ur amugy egesz osszeszedte magat, miota felmondott. Illetve miota Barak beszelt a fejevel, a felmondas miatt. Azota mintha jobban ott lenne a szeren, mintha kezelne a helyzetet, vezetne es szervezne a dolgokat. Vagy csak en latom igy?)
A gazai bloggerekre ma ne varjatok… leirom helyettuk, amennyit tudok.
Ma ejjel Gaza sotetbe borult. A zarlat miatt elelem nem jut be. Uzemanyagot nem kapnak, ezert leallt az eromuvuk, Egyiptombol mar korabban csokkentettek az aramadagjukat, ma este pedig leallt az Izraelbol erkezo aramszolgaltatas. A biztonsagiak azt mondjak nem direkt, hanem valami hiba miatt. Az egyszem gazai korhaznak van ugyan generatora, de uzemanyag mar ott sincs. A gazai teveado meg sugaroz, bar ott helyben mar nincs, aki fogja. Az embereket a korhazhoz hivtak tuntetni. Gyertyakkal. Gazaban ma ejjel hat fok varhato. Az a hir jarja, hogy az egyik szervezet megprobalna a Rafiah-on Egyiptom fele attorni. A hadseregunk folytatja a celszemelyek kiloveset. Siro gyerekek, ketsegbeesett felnottek? Hagyjan… ma este lattam egy konnyezo gazai riportert…

Jo nekem. Mert a kolkeim bekesen szunyalnak, a kalyha finom meleg, van egy kis kaja a frigoban, meg meg blogolni is tudok. Ha minden igaz az ebresztooran kivul almombol csak a kutyak verhetnek fel. Ja, es van miert felkelnem holnap reggel.

U.i.: A randa libanoni kigyo kidugta a fejet es tekergett egyet. Nincs mit hozzafuznom. Jo etvagyat kannibal.